-Lou? Louis?? .....Segíts!-sírt a telefonba Nata
-Natasa, hol hol vagy?
-Nem tudom, segíts!
-jó, de hol vagy? Hová menjünk?
-Valami sötét sikátor és.... és félek!-majd egyre jobban sírt
-Kicsim nyugodj meg, nem lesz semmi baj, és van ott valaki?
-Nem, vagyis igen, van itt két lány, de őket leütöttem.
-Értem, és.....-akartam tovább mondani de ő közbe vágott
-Johann Street 62. Itt vagyok!
-Azonnal indulunk.
-Na mi volt?-kérdezett Liam
-Johann Street 62. Ott van!
Azonnal kocsiba pattantunk és a lehető leggyorsabban oda is értünk.
-Natasa, Natasa hol vagy?-rohantam be a sötét házba
-Louis, itt vagyok!-szólt halkan egy sarokból
Gyorsan oda rohantam hozzá és felhúztam. Ő csak szorosan átölelt.
-Gyere.-húztam a kocsi felé
-Nat, drágám.-szaladt hozzánk Niall.-Végre, hogy itt vagy!-majd át vette tőlem és a kocsihoz mentek
*Niall szemszöge*
Most, hogy végre újra karjaimba foghatom rá jöttem mennyire is szeretem.
-Jaj, kincsem jól vagy?
-Most már igen.-bújt hozzám még jobban
A többiek is megölelték majd újra a karjaimba fogtam.
A kocsiban senki nem szólt senkihez, Zayn-en láttam, hogy megkönnyebbült.
Otthon mindenki ment aludni.
Natasa még mindig a kezemet szorongatva jött mellettem.
-Niall!
-Tessék drágám?-fordultam felé
-Aludhatok veled?-sütötte le a szemét
-Persze.-majd felemeltem a fejét és egy puszit nyomtam a szájára, amiből ő egy csókot kreált.-Gyere.-húztam a szobámba majd leültünk az ágyra.
-Elmeséled?
-Majd holnap.
-Rendben. Nat!
-Igen?
-Valamit tudnod kell!
-Mi az?
-Szeretlek! Nagyon!-ő csak nézett, kissé megijedtem.-Minden rendbe?
-A lehető legnagyobb rendbe.-majd bele csúszott az ölembe és csókolózni kezdtünk.
Egyre jobban bele jöttünk, már a pólóját kezdtem levenni amikor leállított.
-Még ne, én még nem állok rá készen!
-Rendben, én addig várok ameddig csak kell.-mosolyogtam rá majd megsimítottam édes kis bőrét
-Köszönöm Niall., én aszem' megyek a fürdőbe.
-Menj csak.
*Natasa szemszöge*
El sem hiszem, hogy itthon vagyok, de nagyon örülök neki. A tükörbe bele nézve csodálkozom, hogy nem tört össze. Beálltam a zuhany alá és vissza gondoltam arra a csodálatos pár percre amit az előbb Niallal töltöttem. Annyira édesen csókol és azok a szemek áááá, egyértelmű, hogy szeretem, már csak ki kéne mondanom, de nekem ez nem olyan könnyű. Na mindegy majd lesz valahogy. Gyorsan megtörülköztem és felvettem a pizsit és már is mentem az ágyikóba ahol Niall már várt.
-Végre, hogy itt vagy.-suttogta majd magához húzott
-Én is nagyon örülök.-majd mélyen a szemébe néztem
-Tudod, amikor meghallottam mi történ veled először nem is tudtam felfogni, csak álltam és bambultam, persze a tesód, na ő helyettem is intézkedett.
-Ezt meg, hogy érted?
-Hát felhívta a volt pasidat, hogy ő volt e aki azt mondta, hogy nem. Hát ezt nagy nehezen elhittük,de nehéz volt vele, de amikor hívtad kicsit megkönnyebbült. És amikor meg látott és megölelt látni lehetett, hogy mennyire szeret és fontos vagy számára.
-Nekem is nagyon fontos.-itt kicsit könnyezni kezdtem és szipogtam is
-Héé, most mi a baj?-rémült meg majd lepuszilta a könnycseppeket amikbe bele is mosolyogtam. Jól esik, hogy itt van.
-Semmi, csak.... anyuék.... hiányoznak.
-Csss...-majd magához húzott és úgy aludtunk el.
*Louis szemszöge*
Nagyon boldog vagyok, hogy Natasa végre itthon és tudom, hogy jó kezekben. Igen, Niallra gondolok. Mikor megölelte akkor láttam igazán, hogy mennyire szereti.
És amikor..... úúú, mi a fene, ez nem az én telóm? Valahol itt van és it is van!
-Haló?
-Szia Lou! Vártam a hívásod!
-Jaj, Eleanor annyira sajnálom,de szörnyű dolog történt de most már minden oké az a lényeg.-mondtam el egy szuszra
-Mi történt? Jól vagy?
-Hú, igen csak a húgomat elrabolták....-kész itt nem bírtam tovább és megkönnyeztem
-Úristen, de ugye most nem sírsz?
-De, vagy is csak szipogok.
-De már jól van nem?
-Aha, már alszik.
-Akkor mi a baj?
-Megígértem anyuéknak, hogy vigyázni fogok rá, igaz ez az ígéret nem szemtől szembe volt, de mindig komolyan gondolom.
-De Lou, te nem tehetsz erről.-próbált nyugtatgatni a barátnőm
-Persze-persze, figyelj holnap ide tudnál jönni, mondjuk ebédre? Bemutatnálak.-váltottam témát
-Örömmel, most viszont mennem kell, mert a húgom már tépi a fülemet, hogy játszunk.-nevetett édesen
-Menj csak, akkor holnap. Szia
-Szia
****
Nagyon izgulok, remélem minden jól fog elsülni. Ha minden igaz, akkor azt is megkérdezem nem költözne e ide. Ez még Natasának is jól jönne, hisz egyedüli lányként kicsit nehéz lehet neki.
Miután magamra kaptam egy macinacit és egy pólót lesiettem a konyhába. Nagy meglepetésemre Natasa már lent volt és szorgoskodott.
-Jó reggelt húgi.-adtam neki egy puszit
-Jó reggelt Lou, mindjárt kész az omlett.
-Zseniális vagy, de ugye tudod, hogy ma mesélned kell.
-Igen-igen.-sóhajtott egyet majd elém tette a tányért
-Figyelj Pöttöm, ma jönne egy vendég.
-És ki az?
-Eleanor.
-Öö, és ő ki?
-Ezt majd később. Van itthon valami kaja?
-Csak nem főzni fogsz?
-Majd te!
-MI?
- Na jó, légyszi főzz valami finomat!-majd villantottam egy 100 wattos mosolyt
-Ahha, én úgy is ráérek.
-Remek, akkor elmegyek és veszek tésztát és bolognai lesz. Majd jövök.-gyorsan bekaptam az utolsó falatokat és már a supermarketben is voltam. Mivel napszemüveg volt rajtam zárt helyen nem kellett sok és már 5-6 lány vett körül. Az ilyenkor szokásosakat elvégeztem majd össze szedtem a cuccokat és már indultam is haza.
*Natasa szemszöge*
Hát kíváncsi vagyok Lou miért kért meg, hogy főzzek, de végül is, már nagyon rég serénykedtem a konyhában.
-Korán keltél.-ölelt át hátulról Niall
-Jöttem főzni. És kész is az adagod, természetesen tripplát kapsz.-majd megfordultam és adtam neki egy csókot amit ő szenvedélyesen folytatott amíg...
-Khm-khm....!-Liam meg nem zavart mi pedig szétrebbentünk.
-Kész a reggeli.-tettem az asztalra. Niall természetesen két perc alatt bekajálta az egészet és Lou is haza ért.
-Na most van 11 óra és 12 órakor vendég érkezik, szóval mindenki szedje össze magát, Nata itt a kaja ezt kéne megfőzni. Harry? Zayn?
-ööö, alszanak?
-Remek én felébresztem őket ti pedig tegyetek rendet!-majd kettőt tapsolt és már szaladt is fel a lépcsőn.
-Na hallottátok, enyém a konyha úgyhogy kifele. -tuszkoltam ki őket
****
Minden kaja kész és Eleanor most érkezett meg. Hogy honnan tudom? Louis kétszer esett el 3m-en. Szóval minden oké.
*Louis szemszöge*
Na végre itt van az én gyönyörűm.
-Szia édes.-mosolyogtam rá édesen majd adtam egy gyors puszit
-Szia.
-Gyere beljebb.
Ujjainkat össze kulcsoltuk így mentünk beljebb.
-Sziasztok.-köszönt kedvesen El
-Helo.-jött az egyhangú válasz
-Szóval azt szeretném mondani, hogy Én és Eleanor egy pár vagyunk.-azt hiszem mindenkit sokkoltam
-Viiii, de jó.-eszmélt fel Nati majd átölelt mindkettőjüket.
-És akkor ő lenne az én bolond húgom.-mutattam be Natit
-Héé, ha répákról van szó te sem vagy normális.
-Oké, a nyilvános égetésből ennyi elég is volt.-vakartam a tarkómat
-Szia, én Eleanor Calder vagyok.-mutatkozott be a barátnőm
-Szerintem akkor együnk.-javasolta Niall, amin persze mindenki nevetett
***
Gyorsan megkajáltunk és kicsit Eleanort is megismertük.
-Srácok van egy rossz hírem.-törtem meg a nevetgélést
És ez volna a 22. Fejezet. Sajnálom, hogy ilyen későn, de ezt a blogot amúgy is nyárra terveztem hisz akkor sok a szabad időm, most pedig tanulás van 1000rel és nyolcadikos vagyok ami azt jelenti, hogy félévkor felvételiznem kell.
***************************************************************************
TÁRSÍRÓT VESZEK FEL!
Ha szeretnéd velem együtt írni a történetet nincs sok teendőd csak:
- Kövesd a blogot!
- Légy tagja a facebook-os csoportnak!
- Írj folytatást. A folytatást a 22. azaz ez a rész után kell írnod. Addig szerintem hozok még részt, de az téged ne érdekeljen. Csak írj egy jó folytatást, hogy te, hogy folytatnád! :)
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2013.10.30.
Sok sikert:)
nagyon jó siesssss a kövivel
VálaszTörlés