2013. augusztus 31., szombat

21. Fejezet Férfi vagyok, de még is félek!

5 percig csak magam elé néztem, majd elő kaptam a telefonom és tárcsázni kezdtem.
-Na végre, hogy hívtál! Mi történt? Ugye jól van?-zúdította rám a kérdéseit
-N-e-em.-dadogtam félelmemben. Férfi vagyok, de még is félek!
-Mi van?? beszéljél már értelmesen!
-El rabolták!
-Jézusom, ZAYN!!!! Vigyázni egymásra! Ez olyan magas neked?? -ordított velem és teljesen megértem.- Hol vagy??
- Marie St. 6. -lecsapta a telefont
10 perc után egy fekete autó kanyargott az utcába majd Louis pattant ki belőle.
-Hogy tehetted ezt?-rontott nekem és neki lökött a falnak.-Egy rohadt parkoló hely? Komolyan? És akkor mi van ha megbüntetnek?  Talán nincs pénzünk??-kiabált a képembe és egyre erősebben lökött a falnak.-Te vagy a hibás! Miattad tudták elrabolni!-már     már emelte a kezét, amikor Liam mellénk pattant és lefogta Louis kezét majd Niall-al arrébb vonszolták.


                                                                      *Eközben valahol*



Egy fekete autó leparkol. 2 nő szál ki, vagy inkább lány. Olyan 17 évesek lehetnek.
Dohos szag van, egy raktárban vannak, de nem csak ők vannak itt, jelen van egy harmadik személy is.
Lassan ébredezik, de kap még egy adag altatót és megint elszenderül.
-Nem lesz ez sok?-kérdezi a hosszú szőke hajú
-Nem, szenvedjen csak! te is szenvedtél!-válaszolta ingerülten, majd adott egy pofont az ájultnak


                                                                    *Louis szemszöge*


Ideges vagyok. Még szép, hisz elrabolták a húgomat, az egyetlen családtagomat.
-Hívtad?-kérdezte Harry
-Hülye vagy? Még szép, hogy hívtam!-förmedtem rá, láttam is rajta, hogy kicsit megilletődött.-Bocs, nem így gondoltam, csak....
-Persze, tudom Louis, nem kell bocsánatot kérni, de most mit csináljunk?
Senki nem mondott semmit, gondolkodtunk.
-Nekem van egy ötletem, vette fel Niall, ja igen Niall, rajta nagyon csodálkozom, a barátnőjét rabolták el és még meg sem szólalt.-Szóval, gondolom emlékeztek Nat régi barátjára Dave-re? lehet, hogy köze van hozzá.
Nem mondott senki semmit. Niall-nak igaza lehet, nagy állat az az ember, de ha megtalálom én....
-Te Niall, olyan nyugodtnak tűnsz.-kezdtem bele- ahhoz képest,hogy a barátnőd, nem nagyon kérdezgetsz és tűnsz idegesnek.



                                                                *Niall szemszöge*


Azért kicsit rosszul estek Lou szavai. Hogy gondolhat ilyet? Hisz a barátnőm akit......akit..... szeretek, azt hiszem...... vagy is tudom.
-Hogy mondhatsz vagy akár csak gondolhatsz ilyet?-akadtam ki
-Mert nem láttam rajtad, hogy kiakadnál vagy csak aggódnál érte.
-Na jó skacok, higgadjunk le egy kicsit, most mindenki ideges és olyanokat mond amiket nem is gondol komolyan.-nézett Liam Louira.-Szóval tudja valaki Dave számát?
-Én tudom!-jelentkezett Lou.-Még ő adta meg, hogy ha lenne valami baj akkor tudjuk hívni.-elő vette  a telefont majd rögtön tárcsázta a számot.



                                                         *Louis szemszöge*


Azért egy kicsit féltem, hisz még telefonon sem beszéltem vele, és még a hangja milyen félelmetes lehet, hisz ez egy állat.
-Halo?-szólt bele
-Maga Dave?-kérdeztem határozottan, bár jó, hogy az arcomat nem látta
-Attól függ ki kérdezi!-keménykedett
-Az nem számít! Ismered Natasa Tomlinson-t , nem?
-Jaj, azt a ribit. Persze.
-Ne merd még egyszer így hívni!
-Miért, ki vagy te?
-Elraboltad Natasát? Igen vagy nem?-kiabáltam a telefonba
-Mi van? Natasát elrabolták?
-Ne add nekem itt a hülyét, tudom, hogy te voltál!
- Miért lettem volna?
-Talán, mert többször is megfenyegetted?!
-De az csak vicc volt.-nevetett a telefonba
-És ha nem te voltál akkor ki?
-Honnan tudjam? Van nekem jobb dolgom is, mint a ti szaros életetekkel foglalkozni.-majd lecsapta a telefont
-Na mi mi volt?-érdeklődött Niall
-Azt mondta, hogy nem ő volt.
-Na persze.-hitetlenkedett Niall
-Nem ő volt!-emeltem fel a hangom.
A srácok egy emberként fordultak felém.
-Hallottam a hangjában. Meglepődött, és amúgy is miért tagadná le és nem kérne váltságdíjat vagy nem is tudom.-nevettem fel kínosan
-Igazad van, de akkor hol van Ő?-esett magába Niall


                                                    *Eközben valahol*


Szőke hajú lány egy vödör vízzel locsolta le az elájult lányt, hogy fölébredjen, sikeresen járt el.
-Na végre, hogy fölébredtél, te semmire kellő.-üdvözölte a lányt
-Ki vagy ?-nyögdécselt
-Számít az valamit?! És most elmondom mit fogsz csinálni különben az életeddel fizetsz!-majd lekevert egy nagy pofont, így szegény lány a székkel együtt a földre zuhant és újra elájult


                                                     *Louis szemszöge*

-Annyira ideges vagyok!-csaptam be a bejárati ajtót otthon
-Megtaláljuk!-biztatott Liam
-De most komolyan,ki tehet ilyet?-idegeskedett Zayn
-Hívni kéne a rendőrséget.-tanácsolta Niall.-Én ezt nem bírom tovább, itt ülünk egy helyben amikor ki tudja Natasával mit művelnek.-kezdett könnyes lenni a szeme majd fel rohant a szobájába
Senki nem szólt majd egyszer csak megcsörrent a telefonom.
-Haló?-szóltam bele elhaló hangon


Szóval ez lenne a 21. Fejezet. Remélem tetszett, és bocsi a késésért,de nővéremnél vagyok Tatabányán és nagyon sűrű a napi rend. Kövi részt nem tudom miko hozom suli miatt, talán majd hétvégéken.
Viszont itt van egy kisebb blogom:

Ezt a blogot azért csináltam, hogy névre szólóan tudjak mindenkinek írni *KE* sztorikat.
Mivel ez nem egy Facebook-os oldal így a történeted akár képpel is illusztrálva lesz és nem 'két sor' lesz az egész. 
http://wwwszentdiego.blogspot.hu/

U.I. köszönöm a +9000 oldalmegjelenítést :)

6 megjegyzés: