2013. augusztus 3., szombat

17. Fejezet Te mit tennél?

Bocsesz srácok, hogy ilyen későn hoztam a kövit de 1 hétig táborban volt, viszont ott sem felejtkeztem el rólatok és írtam pár sort ott is:) Remélem tetszeni fog:)

u.i. ki mondhatatlanul boldog vagyok/voltam a 8 komihoz:) 



-Jó reggelt.-puszilgatott Niall
-Neked is.-nyöszörögtem majd egy rövid keresgélés után megtaláltam Niall száját és ott folytattuk tovább.
-Mi lesz ma?
-Ma sajnos a fiúkkal próba lesz.
-Az jó, én is megyek.
-Nem.-kicsit furcsán nézhettem rá.- Már mint most nem lehet bocs.- majd kiszállt az ágyból és beslisszolt a fürdőbe.
Hát ez furcsa, na mindegy. Az ilyen dolgoknak soha nem szoktam nagy feneket keríteni, nem mehetek nem megyek, csak kicsit furi.
-Minden rendben?-jött ki felöltözve majd egy puszit kaptam
-Ja,.... persze. Én is megyek a fürdőbe.
Kicsit filóztam,  hogy mit vegyek fel de végül ezt az össze állítást választottam.

-Mi a reggeli?-kérdeztem le érve
-Palacsintaaa!-üvöltötte Niall aki mellesleg épp mellettem ment el.
-Aha, hát ezt hallottam.
Liam, hisz ki más csinálta volna, alaposan ki tett magáért. Nagyon guszta volt.
-Hát ez finom volt.-dőltem hátra a széken miután befejeztem
-Köszi, maradt még egy kicsi ha valaki kérne.-persze Niall rögtön felugrott és szaladt a konyhába
Lassan mindenki elment az asztaltól. Liam mosogatni ment, hiába akartam én csinálni ha ő már reggelit csinált, de nem engedte, Lou valakivel fontos telefonbeszélgetést bonyolít le.
Harry, tényleg ő hol is van?? Zayn... Zayn mellettem ül és a narancsát issza.
-Beszélhetünk?-törtem meg a csendet
-Mond.
-Haragszol?
-Nem.-majd fel állt és elment.
Ennyi, most sem lettem okosabb.
-Minden rendben?-jött ki Niall csokis szájjal
-Igen...... vagy is nem.-hajtottam le a szemem
Rögtön eltűnt a mosoly az arcáról.
-Mi a baj édesem?
Meg fogtam a csuklóját és kivonszoltam a kertbe majd beültettem vagy inkább löktem a hintaágyba. /Mndig kert és hintaágy... Engem ez nyugtat/
-Na jó miután elvonszoltál, elmondanád végre.-nézett rám
-Zayn.
-Mi?
-Zayn.
-Jó de pontosabban.
-Azt én sem tudom.
-Na jó, muszáj minden egyes szót harapófogóval kihúzni?
-Na jó, amikor elmentünk a szünetben kajáért furcsa jeleket adott és az üvegezés után felmentem hozzá és ott is furcsa volt.
-'furcsa jelek' miket beszélsz te?
-Ez lányos dolog...
-Ide hívjam az anyám.-viccelődött amin muszáj volt egy kicsit kuncognom
-Nem, na jó, úgy értem, hogy a Nando's-ban megölelt de kicsit hosszabban aztán kaptam tőle egy puszit, de nyugi csak arcra aztán fent a szobában azt mondta, hogy ő hazudott én meg semmit nem mondok.-sütöttem le a szemem.
Niall felpattant és rohant, rohant fel a lépcsőn a 'hosszú' folyosón majd megállt Zayn ajtaja előtt és úgy berontott, hogy azt hittem ki szakad az ajtó a helyéről.
-Te szerelmes vagy a barátnőmbe?-üvöltött teli torokból
-Mi van?-próbált hátrálni Zayn
-Igen vagy nem?-üvöltött
-Mi folyik itt?-szaladtak be a többiek
-Niall mindjárt megöl.-kiabált nekünk Zayn
-Válaszolj!-kiabált még mindig
-Nem tudom, hallod nem tudom!-kiabált vissza Zayn majd kifutott a szobából
-Mi volt ez?-kérdezett Liam
-Zayn szerelmes Natasából-hajtotta le a fejét Niall
-Mi vaan?
-Azt mondta nem tudja.-védtem meg
Senki nem mondott semmit, csak álltunk a szobában,majd kicsit elkezdtem nézni a dolgokat Zayn szemszögéből is. Biztos nagyon rosszul esett neki ez az egész. Utána megyek.
Már a nappaliban jártam amikor Lou utol ért.
-Hová mész?-ragadta meg a csuklóm
-Utána megyek.
-Nem!
-Tessék?
-Nem engedem!
-Mi van? Nem vagy az apám, csak próbálod helyettesíteni, de ezt nem hagyom.-rántottam ki a kezéből a csuklóm
-Ha most elmész nagyot csalódtam benned!-kiabált utánam
-Most én is, de Zayn a barátom!-majd be csaptam az ajtót és a keresésére indultam.
Fogalmam sincs hova mehetett, csak futok az utcán és jobbra-balra rángatom a szemem.
Minden szerelmes filmben az embert már a sírógöcs kerülgeti amikor egy sötét parkban megtalálja azt a személyt akit keres.
Hát ez mind passzolt is, tényleg a sírógörcs kerülgetett csak az a baj, hogy nem volt semelyik parkban.
Már majdnem feladtam amikor a Temze partján megpillantottam egy sötét alakot. Ő volt.
Oda mentem és leültem mellé. Hideg volt, láttam, hogy rázza a hideg ahogy engem is. Kicsit közelebb ültem hozzá és átöleltem. Na, jó furcsán nézhettünk ki. Remélem nem most fog le kapani egy lesifotós, bár ez a legkevesebb.
-Sajnálom    csak....-kezdte de elcsuklott a hangja
-Ne, most nem mondj semmit!-majd tovább ültünk a parton.
Olyan 10 perce ülhettünk amikor Zayn törte meg csendet.
-Miért jöttél utánam?
-Mert a barátod vagyok és nem akarlak elveszíteni.
Megint csöndben ültünk egy darabig amikor is újra megszólalt.
-Natasa én sajnálom...... csak tudod az éréseim......
-Zayn, én nem haragszom, nem tehetünk semmit az érzéseink ellen, viszont és nem tudom viszonozni, ezt te is jól tudod.-néztem mélyen a szemébe
-Persze, jól tudom.-vette el gyorsan a tekintetét
-Barátok?-nyújtottam ki a karom egy nagy ölelésre
-Barátok!-majd megöleltük egymást
-Jézusom Zayn. Tűzforró vagy!
-Héé! Homi nem vagyok!
-Nem, nem úgy. Te lázas vagy!-nevettem el magam
-Neee. 2 nap múlva nagy koncert lesz.-nyöszörgött
-Akkor viszont ne itt üljünk a hidegben.-tápászkodtam fel
Lassan mentünk az úton. Nem szóltunk egymáshoz. Én azon gondolkoztam, hogy vajon mi lehet Niall al Lou-val? Alaposan össze vesztünk.
Hahóó, itt vagy?-lóbálta a kezét előttem
-Ja, igen, persze. Mit is mondtál?
-Semmit, csak láttam, hogy nagyon gondolkozol valamin.
-Ja igen.-hajtottam le a fejem
-Baj van?
-Nem... vagy is igen. Kicsit össze kaptam Lou-val és nem tudom mi van Niall-al.
-Sajnálom, az én hibám.
-Na jó, nekem ebből elegem van. Annyi nyálas szotri van így, hogy ez már fáj, és most jövök én, hogy 'semmi gond, ez az én hibám, majd kibékülünk'. Viszont én nagyon nem bírom ezeket a sablonos szövegeket.törtem ki
Láttam Zayn-en a meglepődöttségét, mondjuk nem csodálom.
-Jaj, figyu ezt nem azért mondtam, de annyira még nem is ismersz, hogy ezt tudtad volna. MOst viszont már tudod, hogy én nem nagyon szeretem ezeket a dolgokat.-löktem meg oldalt ahogy mentünk az utcán.
-Ööö, oké, ez tényleg meglepett.-nevette el magát.
És megérkeztünk a ház elé. Kicsit megálltunk mindketten és nagy levegőt véve beléptünk a lakásba.
-Helo!-köszöntem halkan
-Helo!-köszönt vissza valaki a nappaliból aki aszem' Harry volt
-Többiek?-kérdeztem belépve a helységbe
-Lou a kertben, Niall a szobában és Liam is a szobában, legalább is 10 perce ott volt.-majd tovább nézte a tv-t. Érdekes, nem nagyon kérdezősökid. Vajon mi történt itt miután elmentem?
-Ok. Na jó Zayn.-fordultam felé.- Te most fölmész a szobádba, gyorsan letusolsz és bebújsz az ágyba. Addig én kerítek elő valamilyen gyógyszer félét!-parancsoltam rá
-Igen is főnök!-majd felslisszolt a lépcsőn
Épp a második szekrényben matattam amikor megszólalt egy hang mögülem.
-A negyedikben.-ez a hang Harry-é. Áá, nem csak érdekli, hogy mi történt?
-Köszi.-majd gyorsan tovább léptem kettőt és abban is matatni kezdtem csak itt sikerrel. Végre!
-Mi volt?-törtem meg a csendet, miközben össze szettem még a kis pirulákat
-South Park.
-Nem a tv-ben. Hanem miután elmentem-nevettem fel kissé kínosan.
-Jaa, hát Lou kissé őrjöngött majd kiment a kertbe, Liam a fejét rázta, gondolom ő nem így tett volna. Niall pedig a szobájába ment és nem túl kellemes hangok szűrődtek ki.
-Aha, hát köszi.-majd erőltetten mosolyogtam rá
Gyorsan felsiettem az emeletre és megálltam egy pár pillanatra Niall ajtaja előtt és hallgatóztam. Nem jött ki semmi zaj. Biztos megnyugodott, remélem. Tovább mentem és be siettem Zayn-hez.
-Na látom, gyorsan ágyba bújtál.-majd leültem mellé az ágyra
-Az orvosnő mondta.-mosolygott rám kedvesen
-Tessék, ezt vedd be a szádba.-nyomtam a kezébe a lázmérőt
Pár percig csöndben ültünk, hisz ő nem tud  beszélni én meg nem tudok mit, így beállt a kínos csönd.
- sz-e-e-le-k.-nyögdécselt valamit
-Tessék?-vettem el magam
-Szeretlek.-vette ki a szájából a lázmérőt majd mondta érthetően aztán vissza tette és várta a reakciómat.
-Én is, de csak mint barátot. De úgy nagyon!-majd megfogtam a kezét ami tűzforró volt.
Én csak megfogtam, ő viszont összekulcsolt az ujjainkat. Ezt a kínos részt a lázmérő csipogása zavarta meg ami azt jelentette, hogy meg van az eredmény.
-Mond, hogy nincs lázam!-kérte kis fiúsan
-Mondanám, de hazudnék. Sajnálom, de 37.8 !
-Neeee!-kiabált
-Csönd a többiek alszanak! Legalább is szerintem.-fogtam be a száját
-Most mi lesz?-nézett rám kutya szemekkel
-Ezt vedd be.-nyomtam a kezébe 2 pirulát-Aztán meglájuk.
Kifele indultam amikor utánam szólt.
-Most hová mész?
-Lou, kicsit össze kaptunk.-hajtottam le a fejem és mielőtt bármit is mondhatott volna gyorsan kisiettem.
Láttam már bentről, hogy kint világít a lámpa fénye így megindultam kifele, de előtt gyorsa megfogtam egy pokrócot és kimentem. Lou a hintaágyban ült és csak nézett előre, szerintem el is bambult.
Kicsit fel eszmélt mikor leültem mellé, de nem mondott semmit így én törtem meg a csendet.
-Nem gondoltam komolyan  -kezdtem- a düh beszélt belőlem.-folytattam
-Nem, az én hibám is.... Igazad volt, Zayn a barátod csak....csak furcsa....
-Hát nekem is..... Nem akartalak megbántani.-nyúltam a kezéért -Szent a béke?
-Szent a béke.-mosolygott rám majd megfogtuk egymás kezét.
Beburkolóztam a takaróba majd elfeküdtem Lou-n.
Pár percig ülhettünk így amikor ő törte meg a csendet.
-Mi van Zayn-nel?
-37.8. Adtam neki lázcsillapítót.
-Az jó, és Niall.
-Nem is tudom.... elment, most a romantikus filmek biztos utána kéne szaladni és keresni, de....de valahogy ez nem megy.....-majd lehajtottam a fejem
-Héé, szereted nem?
-De, nagyon!-válaszolta habozás nélkül
-Akkor mi itt a kérdés?
-Az, hogy ő szeret e..... Ezek után....-ujjával felemelte a fejem így a muszáj volt a szemébe néznem
-Szeret, mióta együtt vagytok süt róla a boldogság.-ezen akaratlanul is elmosolyodtam, majd egy puszit adott a homlokomra
-Te mit tennél?-kérdeztem halkan
-Utána mennék,de akkor az nem te lennél, így..... így, nem. Menj utána most!-emelte fel a hangját mire kicsit vissza hőköltem.
-Még jó, hogy le nem löksz a hintaágyról.-nevettem fel kínosan
-Ööö, bocsi csak végig gondoltam, hogy mi a helyes és ez a helyes! Menj utána.-nézett mélyen a szemembe.
Először azt se tudtam, hogy mit feleljek, majd csak egy puszit nyomtam az arcára és elindultam.
Az ajtóban utoljára hátra pillantottam.
-Köszi.-majd kisiettem az ajtón
És most merre? Álltam meg hirtelen

Most sem kérem, hogy hány komi és feliratkozó legyen:)
Most szabad akart van:D Írd le a véleményed ha nem rohansz:)

2013. július 28., vasárnap

16. Fejezet Mi van??

-Beszélnünk kell!-szólt határozottan
-Oké, csak fordulj el!-parancsoltam rá addig gyorsan vissza vettem a pólót.-Szóval mi olyan fontos?
-Azt látom, mintha valami nyomasztana.
-És mi a kérdés?
-Igaz?
-MI?
-Hogy valami nyomaszt? Ne add itt a hülyét!-lett kicsit idegesebb
-Nem, semmi nem nyomaszt!
-Hát jó, én elhiszem, de ha van valami azt nyugodtan elmondhatod a bátyádnak!-majd adott egy puszit az én aggódó bátyuskám
-Rendben, viszont szeretnék öltözni.
-Persze én már megyek is.
Miután hallottam, hogy a léptei is egyre halkabbak azaz elment megint öltözni kezdtem.

Mire leértem a medencéhez a mind az öten hülyéskedtek, természetesen a vízben.
-Látom  jó ötlet volt.-mosolyogtam rájuk, de olyan hangosak voltak, hogy meg sem hallották.
Lépkedtem még párat amikor két erős kart éreztem magamon majd hirtelen felkapott és már csak arra emlékszem, hogy a medence legalján vagyok.
Még szép, hogy Louis megfogott és beugrott velem a vízbe.
-Nagyon köszönöm bátyuskám, de ugye ezt te sem gondoltad komolyan?-majd oda ugrottam mellé és lenyomtam a víz alá. Persze ez nem tartott hosszú ideig, mivel ő erősebb így lehúzott a víz alá és most ő került fölülre. 
A víz alatt nem nagyon tudtam, hogy ki mit mondott, de persze Niall hangját rögtön megismertem és megmentő módjára félre lökte Lou-t és fölhúzott a vízből.
-Na még mindig leszeretnél nyomni?-röhögött Lou és persze mindenki más is.
-Kösz, ennyi is elég volt.-majd elkezdtem fröcskölni 10 perc múlva már mindenki fröcskölt mindenkit. Már egy ideje a vízben voltunk amikor szép lassan már csak Niall és én voltunk a vízben.
-Fázol?-kérdezett Niall majd átölelt, nem volt rajta semmi még is éreztem azt a 'Niall-os ' illatot vagy csak beképzeltem? 
-Nem, már nem.-majd még jobban magamhoz öleltem
-Szeretlek.-suttogta a fülembe
-Én is.-kicsit eltolt magától így egymás szemébe néztünk
Csak néztük egymást, én elvesztem abban a tengerkék szemében, ő meg....ő egyre csak közeledett majd éreztem puha ajkait az enyémen, heves csókolózásba kezdtünk majd kezei egyre lejjebb vándoroltak, de a combomon megálltak. Addig tolt hátra míg a medence széléhez értünk ott megfogott és felhúzott az ölébe. Csókunkat még akkor se szakítottuk meg csak kicsivel később, de akkor is csak levegő hiány miatt.
-Folytatjuk a szobában?-kérdezte fülembe súgva
-Legyen.-majd adtam neki egy gyors csókot
Befele menet hallottuk a hangoskodást és mivel este 7 óra felé járhatott az idő is lehűlt így míg a medencéből a házba mentem eléggé fáztam.
-Üvegezni fogunk jöttök?-kiabált felénk Lou
Rá pillantottam Niall-ra aki kérdőn nézett felém, hát igen ettől nem lettem okosabb.
-Majd később folytatjuk.-súgtam gyorsan a fülébe majd nyomtam egy gyors puszit az arcára.
-Igen, csak átöltözünk.-kiabáltam vissza.
Gyorsan felsiettem és magamra kaptam egy kényelmes össze állítást.

-Itt vagyok.-ültem le közéjük utolsóként
-Akkor kezdjük is, Natasa pörgess.-adott Lou egy üveget
És....és Zayn-en állt meg.
-Felesz vagy mersz?
-Felelek.
-Melyik három dolgot vinnéd magaddal egy lakatlan szigetre?
-Tükör, hajzselé és ti.-majd átölelt
-Óó, de aranyos.-majd nyomtam rá egy puszit
-Héé!-tolakodott mellém Niall ki amúgy is mellettem ült.
-Nyugi, te is kapsz!.-majd adtam neki egy csókot.
-Khm, ha majd kimásztatok egymás szájából folytathatnánk.-szólt ránk Harry
Gyorsan szétrebbentünk majd folytatódott a játék.
Zayn után Lou jött majd újra Zayn. Na ő egy furcsa kérdést kapott Lou-tól.
-Mit érzel Natasa iránt?
-Barátságnál többet nem.-vágta rá gyorsan, túl gyorsan, de ez csak nekem tűnt fel.
Zayn pörgetett és én következtem.
-Felesz vagy mersz?
-Merek.-ááá milyen hülyeséget mondtam, nem is tudom miért, biztos, mert a többiek csak feleltek.
Csak ne valami hülyeséget!
-Smárold le azt a személyt aki Niall után jönne a bandából.-
Úristen, ez hülye, hogy kéret ilyet? 'aki Niall után jönne a bandából'?
-TE NORMÁLIS VAGY?-kiabált vele Lou
-Mi van? Ez a feladata.-rázta meg a vállát.
-De miért ilyet? Mindegy ez csak egy játék, Nat ugye nem fogsz senkit lesmárolni?-meresztette rám szemeit Niall
-Természetesen nem.-jelentettem ki
-Ez így nem játék, én elmondtam a véleményem. Kiszálltam.-majd fölpattant és és felment, gondolom a szobájába.
 -Utána megyek.-keltem fel de Niall megfogta a csuklóm
-Jó ötlet ez?
-Igen.
Kopogtam kettőt majd hallottam egy halk 'gyere be'-t
-Csak én vagyok.- majd leültem elé az ágyra
-Miért jöttél?
-Meg nézzem minden rendben van e.
-Igen, persze. Én hazudok te pedig még szóban sem mondasz semmit.
-Mi van?-reménykedtem, hogy nincs igazam. Ugye nem az amire gondolok...?!
-Semmi, kérlek most hagyj magamra!
Erre most mit mondjak?  Biztos én vagyok a 'ragaszkodós' típus vagy mi... Én utána jöttem, de ha ő elküld ennyi, nem tudok többet tenni.
Mikor leértem a nappaliba, láttam, hogy a többiek a tv-t nézik, természetesen minden szempár rám szegeződött.
-Elküldött.-adtam egy 'bő' választ és kimentem a kertbe.
Leültem a legközelebbi napozóágyra és csak merengtem. Nem érdekelt, hogy hideg van, egyedül akartam lenni és hiába van nagy ház valakinek 'muszáj' volt utánam jönni e. Pff.
Csak leült mellém, nem  szólt hozzám, de éreztem, hogy néz..... 10 és 20 perc múlva is csak engem nézett.
-Miért jöttél ki?
-Mert kiszerettem volna szellőztetni a fejem.
-Megfogsz fázni.
-Nem érdekel.
Majd fölkelt és pár percel később vissza jött és hozott egy takarót.
-Tessék meg ne fázz!-majd rám terítette és vissza ült mellém.
Megint csak egy más mellett ültünk némán.
-Akarsz róla beszélni?
-Nem.
-Bennem megbízhatsz!-majd megsimogatta a hátam
-Csak...csak nem értem mi a baja. Mikor megkérdeztem minden rendben van e, azt mondta, hogy hazudott. Liam, én nem tudom mit csináljak.-törtem ki magamból és aszem még könnyeztem is.
-Natasa, ugye ezért nem fogsz sírni. Zayn kicsit össze keveredett érzelmileg, ennyi az egész.-majd maga mellé húzott. Gondolom kicsit fázhatott egy szál pólóban...
-Remélem, szeretem Zayn-t de csak, mint barátot és nem szeretném elveszíteni.
-Nem fogod.-majd adott egy puszit a hajamba és tovább néztük a csillagokat.
-Én szerintem megyek, nehogy aztán miattam fázz meg!-álltam fel
-Nem fogok.-szólt utánam
A nappaliban már nem volt senki, mondjuk este 11 óra felé járhatott de ebben a házban nem kell nagyon semmin sem meglepődni.
-Hiányoztál.-öleltem át szorosan Niall-t
-Hol voltál?-tolt el egy kicsit magától
-Kint a kertben, hisze te is láttad amikor kimentem.
-Ja, igen. Csak aztán feljöttem és kicsit aludtam.
-És fölébredtél este 11-kor?
-Héé, tudod te hány órát aludtam? Kemény 2 órát.
-2 órán keresztül ültem a hidegben?
-Igen. Jó, hideg a szád, na várj csak majd felmelegítem.
Majd először gyengéden de aztán egyre hevesebben csókolóztunk.
Könnyedén megfogott és letett az ágyra majd tovább folytattuk. Csak egy-két másod percre hagytuk abba, hogy levegőt vegyünk. Ebben a pillanatban szerintem én vagyok a legboldogabb ember az egész Világon.
Van egy imádni való testvérem, egy nagyon jó barátom akire mindig számíthatok, csodálatos barátok és ami a legfontosabb az Niall. Akiért mindig megdobban a szívem, akiért bármire képes lennék. Annyira sajnálom, hogy anyuék ezt nem érhették meg. Anyuék. Elég volt rájuk gondolnom és már is könnyeztem és szép, hogy most is.
-Minden rendben van?-ijedt meg Niall
-Persze, csak anyuék.... hiányoznak...-
-Shhh, nagyon büszkék rád, bárhol is vannak, de biztos a Mennyben. Látják mennyire jó vagy és törődő.
Szorosan magához ölelt, éreztem, hogy karjaiban biztonságban vagyok. Beszívtam azt a jó illatot, majd erőt merítettem belőle és kicsit eltávolodtam.
-Megyek a fürdőbe.-töröltem le a könnyeimet
-Rendben.-majd nyomott egy utolsó puszit a számra
Gyorsan végeztem a fürdőben és mire vissza mentem Niall megint aludt.
Bemásztam mellé és perceken belül jöttek az álom manók.

Remélem tetszett:)
Szeretném ha komiba írnátok a véleményeteket akár pozitív akár negatív:)
Kövi rész: most nem szabom meg, hogy hány komi és feliratkozó legyen.
AZT ÍRJÁTOK LE AMIT GONDOLTOK A BLOGRÓL:)

2013. július 24., szerda

15. Fejezet Kétségek között

Tökéletes reggelre ébredtem.
-Jó reggelt!-majd nyomott a számra egy csókot
-Neked is!-válaszoltam csukott szemmel-Hány óra van?
-9:15-majd adott egy puszit a hajamra.
-Akkor ideje kelni.-majd mikor kinyitottam a szemem egy gyönyörű reggeli fogadott.
-Jó étvágyat. Ja és ha a palacsinta nem lett jó akkor Zayn-t kell hibáztatni ő csinálta mindenkinek.-védekezett mielőtt beleharaphattam volna.
-Ezt most miért is mondod?-éretlenkedtem
-Csak, mert Liam kiköptem.-válaszolt nyugodtan
Na majdnem én is kiköptem, de nem az íz miatt, hanem mert elmondta mi történt Liammel.
-És mi a progi mára?-kérdeztem reggeli után
-Stúdió nekünk, és.... téged is szívesen látunk, persze csak ha jönni akarsz.
-Igen, megyek. Most viszont emberi ruhát szeretnék felvenni.-majd kibontakoztam Niall öleléséből és amiikor azt hittem felállhatok gyorsan megrántotta a csuklómat és mélyen a szemembe nézett:
-Soha nem akarunk neked rosszat!-mondta alig hallhatóan
-Tudom.-és mielőtt bármit is válaszolhatott volna egy gyors csókkal betapasztottam a száját és a bevonultam a fürdőbe és elvégeztem a teendőket kifele pedig gyorsan végig mértem magam.
Mire leértem mindenki készen volt.
-Indulhatunk.
A kocsiban senki nem szólt senkihez, szerintem azon agyalhattak, hogy most énekelni fogok vagy sem.
Ami a legjobb az egészben, hogy én magam sem tudtam, hogy melyik lenne a legjobb.
Röpke negyedóra alatt oda is értünk.
-Helo srácok és Natasa.-köszönt Paul
-Helo.- köszöntünk egyszerre
-Natasa, szeretnék bocsánatot kérni ha nem szeretnéd nem baj.
-Nem, semmi gond.
-Viszont a producernek tudnia kell, hogy akkor most igen vagy nem.
-Próba végéig eldöntöm.
-Rendben, srácok irány énekelni.-parancsolta őket a stúdióba
-Sok sikert.-adtam egy utolsó csókot Niall-nak
Mint mindig most is volt egy kis szünet.
-Jó, 20 perc szünet, Niall te pedig igyál, mert egyenesen idegesítő a csuklásod.-majd kiviharzott egy ajtón
-Ak-kor é-én megye-k in-ni.-majd Niall is eltűnt.
-Ki hoz kaját?-kérdezte Liam
-Én megyek.-álltam föl
-Én is.-jött utánam Zayn
-Oké, de siessetek.-szólt utánunk Zayn
Miután sikeresen beszálltunk a kocsiba rögtön a Nando's-ba indultunk.
-És mi újság van veled?-törte meg a csendet
-Zayn, egy házban élünk, szóval tudod, hogy nincs semmi.-nevettem el magam
-Igaz, de úgy értettem Niall-al. Minden rendben van?-kérdezte komoly hanggal.
-Igen, kibékültünk és megbeszéltük, hogy mindketten szeretjük egymást.-válaszoltam én is komoly hangon
-Értem, az nagyon jó. Mikor elmentél nagyon maga alatt volt.
Mivel oda értünk így abba maradt a beszélgetés.
Gyorsan leadtuk a rendelést,de mivel Niall olyan sokat eszik így kicsit félre álltunk és várakoztunk.
-És veled mi újság?-kérdeztem most én
-Semmi, boldog vagyok veletek.-majd elmosolyodott és gyorsan megöleltük egymást ami hosszabbra sikeredett ugyanis Zayn alig akart elengedni.
-Most már elég lesz.-toltam el egy kicsit magamtól, majd rá mosolyogtam
.-Bocsi.-majd nyomott egy puszit az arcomra
Miután elvittük a rendelést és beszálltunk a kocsiba senki nem szólt senkihez.
Zayn arcáról tükröződött a megbánás, bár nem nagyon értem mit bánt meg, vagy talán még is.
Talán ő is érezte, hogy az az ölelés hosszabbra sikeredett aztán a gyors puszi is.
-Zayn...-törtem meg a köztünk vibráló feszültséget
-Ne, mielőtt bármit is mondanál sajnálom, nem tudtam kontrollálni magam.-előzött meg Zayn
Ezek után már csak csöndben mentünk egy más mellett.
-Meghoztuk.-szóltam a többieknek miután beléptünk a teremfélébe.
-Ennyit 'az oké, siessetekről'.-röhögött Liam
-Bocs, azén drágám kissé sokat eszik és várni kellett.-majd nyomtam egy puszit Niall arcára.-Ja igen, elmúlt a csuklásod?
-Igen, most viszont kajaaaaa!-kiáltott majd elő vette az egyik legnagyobb szendvicset.
Egy pillanatra láttam Zayn tekintetét. És... és engem nézett. Ha nem vele mentem volna, vagy nem történt volna meg ez a beszélgetés köztünk akkor nem csodálkoztam volna, de most valahol lelki-ismeret furdalásom van, de nem is tudom miért. Én nem csináltam semmit.
-Hahó, itt vagy? -lóbálta a kezét a fejem előtt Niall
-Ja igen persze, kicsit kimegyek. Kiszellőztetem a fejem.
-Ok, de 5 perc és folytatjuk.-szólt utánam Niall
A hátsó kijáratnál volt egy kis hintaágy, majd gyorsan belevettem magam, olyan jó kis puha volt.
Élveztem az egyedül létet, de nem sokáig ugyanis valaki kijött.
-Zavarlak?-kérdezte egy hang amit rögtön felismertem
-Nem, dehogy.-mosolyogtam rá
-Minden rendben?-kérdezte komoly hanggal
-Igen!.-válaszoltam gyorsan,túl gyorsan
-Szóval nem. Mi bánt?
-Ki vagy te? Dr. Érzelgős srác?
-Csak egy aggódó barát, de ha nem akarod akkor nem kell.-hallottam a hangjában, hogy megsértődött, majd felállt és befele ment.
-Várj!-szóltam utána ő pedig vissza jött és leült.
-Tényleg nincs minden rendben.-hajtottam le a fejem
-És van valami köze Zayn-hez?
Gondolatolvasó?
Nem mondtam semmit csak egy aprót bólintottam.
-Gondoltam, mióta vissza jöttetek semelyik ötök nem ugyan az. El mondod mi történt?
Vettem egy nagy levegőt és belekezdtem..... volna.
-Srácok gyertek!-szólt ki Paul
-Megyünk szólt.-szólt vissza Liam
-Otthon elmondom.
A próba további részében a fotelban ültem és  merengtem.
Órát töprenghettem  amikor vége lett a próbának.
-Akkor mára ennyi is lenne, és most Natasa!
Viszont annyira elbambultam, hogy nem is hallottam Pault.
-Natasa!-szólt hangosabban
-Ja, igen? Tessék?-eszméltem fel
-Szóval, hogy döntöttél?
Úúú, tényleg. Teljesen kiment a fejemből, Folyton csak ezen a Zayn-es sztorin a járt az eszem, hogy mit akart mondani azzal az öleléssel és a puszival? Na mindegy, most nem ez a fontos, akarom, hogy most énekest faragjanak belőlem? Most amikor kételyek között vagyok? Nem köszönöm, nem kérek belőle. Legalábbis most nem.
-Nagyon köszönöm, de nem. Nem hiszem, hogy ez lenne a legmegfelelőbb idő.
-Ó, hát értem. Akkor mára ennyi is volt. Akkor sziasztok.-majd elment
Senki nem kérdezett senkitől csak mi is beültünk a kocsiba és haza mentünk.
Még csak délután öt volt így a srácok programokat tervezgettek én felslisszoltam a szobámba és újra merengtem. De hisz csak egy ölelés volt és egy gyors puszi, de az az arc, miután kicsit eltolt magától és a szemébe néztem. Azok a szemek, mintha sugalltak volna valamit, de mit? Olyan gyorsan elkapta a tekintetét.
A gondolkodásomat Liam zavarta meg.
-Gyorsan felszívódtál.-ült le mellém
-Kicsit elfáradtam.-húztam ki magam
-Értem, ahhoz is, hogy elmond mi történt?
-Igen.-vettem egy nagy levegőt majd elkezdtem.-Mikor beültünk a kocsiba megkérdezte, hogy hogy vagyok Niall-al kapcsolatban, de pont akkor értünk oda így a beszélgetésnek annyi volt. Viszont amikor a kajákat kértük ki várni kellett így én is megkérdeztem ő viszont azt mondta, hogy boldog velünk majd megölelt, ami kissé hosszasabbra sikeredett és amikor eltoltam magamtól mélyen egymás szemébe néztünk majd adott egy gyors puszit.-fejeztem be a történetemet.
Nem mondott semmit, láttam rajta, hogy töpreng.
-Hát, ez tényleg furcsa.
-Szerinted jelent ez valamit? Vagy csak sima baráti ölelés és puszi volt?
-Igen, Zayn tisztában van vele, hogy boldog vagy Niall. Nem hinném, hogy közétek állna.-biztatott Liam
-Hát rendben, szerintem is csak baráti volt csak ez nekem új.-sütöttem le a szemem
-Ezt, hogy érted?
-Csak nem rég csöppentem bele ebbe az életformába és rögtön ilyen feladatnak vagyok kitéve....
-De mi mindig itt leszünk és Niall, Louis meg én és persze Harry meg Zayn is mindig segítünk, csak szólnod kell.-majd egy kis mosolyt csalt az arcmora.-Én meg mindig itt leszek neked igaz barátként!-majd adott egy órási 'erősvagykibírod' ölelést.
-Nagyon köszönöm, most viszont mennyünk szerintem le mielőtt még valami hülyeséget csinálnak.-tanácsoltam.
-Ez jó ötlet.-helyeselte
Persze igazam lett.
Niall a hűtőbe turkált, Harry a medencében lubickolt közben kiabálta, hogy 'mindenki a vízbe', Zayn.... Zayn pedig a kanapén ült előtte a tv ordibált, pedig a laptopba volt bele merülve.
-És akkor mi is a program?-próbálva átüvöltve mindenkit, és mindent
-Kajáláááás!-kiabált Niall és a hűtőből kimászva egy pudingos piskótát majszolt majd oda jött és adott egy szó szerinti édes csókot.
-Minden rendben? Gyorsan eltűntél.-majd adott egy puszit
-Igen, csak kicsit pihentem. Szóval mi a progi?
-Használjuk a jó időt a ússzunk egyet!-kiabált be Harry
-Végre valami értelmes, benne vagytok?-kérdeztem körbe, persze mindenki beleegyezett.
Gyorsan fel siettem a szobámba és elkezdtem átöltözni már  levettem a pólót is csak a kis gatyám volt rajtam amikor valaki benyitott a szobába.
-Beszélnünk kell!-szólt határozottan


Remélem tetszett ez a rész is:)
Kicsit hosszabb az előzőeknél:) Megyek egy hétre táborba szóval nem hinném, hogy mostanában hozom az újakat:)
Az előző  közvélemény kutatás lejárt, de írtam újat és szeretném ha erre is ilyen sok szavazat jönne.
Következő rész 5-6 komi és pár feliratkozó után jön:)


2013. július 20., szombat

14. Fejezet Döntések előtt

Szia Natasa!
Remélem elolvasod ezt üzenetet és válaszolni fogsz!
Nagyon aggódunk érted, Niall nem szól senkihez és folyamatosan csak téged hív.
Ami Louis-t illeti ezerszer megbánta amit tett és ha azt mondom, hogy nagyon aggódik miattad akkor szépen fogalmaztam. Mindenki elolvasta azt a pár sort amit írtál és mindenki megkönnyezte.
Nagyon hiányzol és annál is jobban aggódunk érted. Nem tudtuk hová mentél, jól vagy e, kérlek üzenj valamit. Bízhatsz bennem, amint mondtam itt is én mindig melletted leszek.
Ami pedig Pault illeti, természetesen nem kell duettet énekelni velünk ha nem akarod, és amint látjuk nem, szóval a lényeg, hogy akár csak annyit írj, hogy 'jól vagyok' és egy kis kő leesik a szívünkről!
Szeretünk! <3 Liam xx

Miután elolvastam az üzenetet kb. még ötször átfutottam a sorokat. Nem tudom mit csináljak.
Tényleg ennyire nagy dolog ami történt? És Niall, Niall-t annyira sajnálom, nem vagyok hozzá jó barátnő.
Egy barátnő nem vágja be a 'durcit' egy ilyen dolog miatt aztán még el is húz egy másik országba és csak egy levelet hagy neki?! Nem, nem vagyok jó barátnő. Viszont, hogy ezt így eldöntöttem arról is dönteni kéne, hogy mi lesz? Itt maradok egy évet? Vagy vissza megyek és ott fejezem be? Talán magán tanuló leszek? 
Louis! Ő az egyetlen aki.... aki. Ki is? Az egyetlen család tagom. Szükségünk van egymásra, bármi is történik, nekünk egymás mellett van a helyünk, ezen nem vázoltathat semmi.. Még egy vita sem.
Vissza megyek, de mikor?
Még szerencse, hogy miután elolvastam az üzenetet rögtön nem voltam álmos, így gyorsan megnéztem a gépeket. Kinéztem egyet, és hogy mikor indul? Ma. Reggel, reggel 07:35-kor. 
Na igen, most lehet a fejemhez vágni, hogy nem vagyok normális és, hogy döntsem már el, hogy mit akarok. Itt utazgatok össze-vissza, közbe pedig természetesen egy-két lesifotós is lekap.
Mindegy most van 00:35. Azaz 7 óra múlva indul a gépem, mivel annyira izgulok, (nem is tudom miért...?!)
Így alvás helyett vissza tettem a félig kipakolt cuccaimat és ittam egy erő kávét. Reméltem, hogy ezt jó hosszú ideig csináltam de még mindig csak 01:20 volt. Lehuppantam az ágyra majd elkezdtem írni az SMS-eket. Elsőként Liam-nek válaszoltam:

Szia Liam!
Köszönöm, hogy így aggódtok értem minden rendben van és hamarosan megérkezem szóval ne nagyon tűnjetek el otthonról...xD :) Igen, biztos furi, hogy xd-t megy :) fejet küldök, de nem tudom, hogy mondta e Lou, hogy gyorsan és könnyen megszoktam enyhülni. A lényeg viszont, hogy jól vagyok és nincs semmi bajom. Azt direkt nem mondom el, hogy hol vagyok, ne hogy az első idetartó gépre fel üljetek és ide gyertek, mert ahogy ismerlek titeket megtennétek.
Szóval, hamarosan találkozunk.
u.i. ne hívogassatok ezerrel, mert lefogok merülni!!!  Puszi: Natasa xx

Miután elküldtem az üzit jöhetett a másik. Niall-nak. Neki már kicsit nehezebben tudtam írni. De azért csak sikerült valami.

Szia Niall!
Nem csodálkozom ha azért hívtál ennyiszer, hogy szakíts velem. Nagy hülyeséget csináltam.
Nem vagyok jó barátnő, de én szeretlek, viszont ezt nem is SMS-ben szeretném megbeszélni veled, csak szeretném, hogy tudd én nagyon nagyon nagyon szeretlek és sajnálom, hogy eljöttem, csak rosszul esett. A repülő úton viszont az is eszembe jutott, hogy te nem csináltál semmit és gondolom most, hogy így olvasod e sorokat azért egy kicsit csak elérzékenyülsz! Hiányzol! Szeretlek! 
Csók: Nat <3 xx

Na ezzel is megvolnánk, azért kicsit megkönnyeztem amíg meg írtam ezt az üzit. Bele telhetett úgy huszonöt percebe. Végig gondoltam, hogy mióta ott lakom, milyen j dolgok történtek velem. Leszámítva Dave-et. 
Kaptam csodálatos barátokat akikre mindig lehet számítani, egy csodálatos testvért, bár ő eddig is volt, csak alig láttam és... és Niall-t! Nála jobb barátot nem is kívánhatnék, igaz igaz csak egy randink volt ami mellesleg valami eszméletlenül jól sikerült, de akkor is. Nem tudom elmondani csak érzem! És remélem jól érzem!
Valahogy a kávé nem nagyon hatott így kicsit elbóbiskoltam, 06:07 ennyit mutatott az óra mikor fölébredtem. Gyorsan fölvettem a már kikészített ruhát és begyömöszöltem a piszkosat.
-Szia Móni! Bocsi a korai zavarásért, de én megyek.-keltettem fel
-Ööö, oké mikor jössz?-kérdezte félkómásan
-Megyek, megyek vissza Londonba.-Persze erre rögtön felébredt
-Mi tessék? Ez biztos? Mármint nem azért, de....-kezdte
-Igen tudom, de végig gondoltam még egyszer és kb. 100x és ez a legjobb megoldás.
-És mi lesz a tanulással?
-Azt még én sem tudom, viszont augusztus 5 van.Szóval még van egy kis idő addig is vissza megyek 'rendet tenni'-majd megöleltem
-Hát jó, azért majd szívesem várlak, ha nem lenne gond valamikor hívnálak.-mosolygott rám kedvesen
-Persze, nyugodtan. Örülnék is neki ha majd ki látogatnál.
-Jó ötlet, csak tudod, most is gőz erővel dolgozom, hogy legyen majd pénz az egyetemre ha nem vennének fel és....
-Az nem probléma! Viszont mennem kell. Örülök, hogy itt lehettem és összebarátkoztunk.
-Én is, bocsi, hogy most nem tudlak kivinni....
-Ne hülyéskedj, ha akartál is volna nem engedtem volna, hogy hajnalok-hajnalán furikáztass. Ami pedig a te utazásodat illeti, úgy is tartozom neked!-majd újra megöleltük egymást.-Szia és sok sikert Petihez.-Ő az a srác aki tetszik neki.
-Köszi, bár nem hinném, hogy bármi is lenni. Vigyázz magadra! Szia
Gyorsan hívtam egy taxi-t és a számításaim most beváltak így pont akkor értem ki amikor fel lehetett szállni a gépre. Egyébként azt azért megfigyeltem, hogy reggel fél nyolckor is elég sokan vannak a reptéren.
A repülő út alatt természetesen most is gondolkoztam. Először, hogy mi lesz a tanulással végül arra jutottam, hogy elég ezen később gondolkodni. Másodszorra, hogy Mónival milyen jól ki jöttem és úgy tudom Harry a 'kis' kedvence, majd ha ki jön megpróbálom össze hozni őket. Na jó ez, így viccesnek tűnik, de nem is biztos csak lehet. Aztán gondolkoztam azon, hogy Lou-val mit csináljak, a többieknek igazuk van, Ő csak jót akart, viszont nekem is,hisz megmutatta azt a felvételt, de nem is volt ez olyan hülye ötlet még az is lehet, mondom csak LEHET, hogy elfogadom. És utoljára Niall. Vajon mi lesz velünk? Én szeretem, és ő? Csak remélni tudom, hogy még mindig szeret. Viszont ezen tudtam a legkevesebbet gondolkodni, mivel leszállt a gép.
Reggel fél tíz van, remélem azért majd meghallják ha csengetni fogok.
Persze mire eljutottam a házig 10:20 lett.
Minden erőmet össze szedve lépkedtem az ajtóhoz, az ujjamat már rá helyzetem a csengőre, csak meg kell nyomnom. És     igen, megnyomtam. Hallottam ahogy szaladnak az ajtót kinyitni majd.... majd ott állnak mind az öten.
-Sziasztok.-köszöntem vékony és halk hangon majd rájuk mosolyogtam
Mind az öten felém rohantak és mind az öten meg is öleltek.
-Oxigén hiány.-mondtam nevetve mire mindenki nevetni kezdett, de láttam mindenki szemébe a könnycseppeket.
-Szeretnék bocsánatot kéri!-kezdtem
-Nem! Én, mert igazad van annyira sajnálom, hogy megmutattam...-kezdte Lou
-Lou, te csak jót akartál ahogy mindenki, igaz az rosszul esett nem is kicsit, hogy megmutattad, de kellett egy kis idő míg a ti szemetekkel is lássam a dolgokat!
-Annyira örülök és persze a többiek is, hogy itt vagy!.-jött oda Niall majd megölelt. Abban az ölelésben minden benne volt, hogy ő is sajnálja( bár nem tudom, hogy miért), hogy...hogy még mindig szeret. Én ezt éreztem de azért erről beszélni fogunk.
Miután bementünk a házba mindenki velem szembe ült és rám nézett.
-Mi van?-nevettem el magam
-Hol voltál?-tette fel az első kérdést Lou
-Szép helyen.-válaszoltam egyszerűen
-És még szemtelenkedik is...
-Na jó vissza mentem Magyarországra Mónihoz.-miután láttam, a csodálkozó szemeket, gondolom nem tudták ki ő elmagyaráztam nekik mindent.
-Szép kis történet.-mosolyodott el Liam
-Az, viszont én most föl mennék, mert nem tudtam sokat aludni.
-Persze, menj csak a csomagjaidat majd felvisszük.
-Hol vagyok én? Hotelban? A kezemnek semmi baja, viszem én.-és mielőtt bármi mondhatott volna bármit megragadtam a cuccaimat és föl siettem, már ahogy sietni lehet ennyi cuccal. Nem szeretem ha segítenek!
Amint fölértem a szobámba a csomagjaimat eldobva(!!) az ágyra vettem magam és lehunytam a szemem.
Szerintem úgy 3 órát 'pihenhettem' amikor is kinyitottam a szemem és Niall-al találtam szembe magam.
-Jó..... további napot!-köszöntött, persze ezen mindketten dőltünk a röhögéstől.
-Neked is.-majd mellém huppant az ágyra és összekulcsolta az ujjainkat.
-Meg kaptam az üzenetet.-kezdte komoly hanggal
-És?-kérdeztem félve
-Szeretlek! És eszem ágában sincs szakítani veled!-majd bele nézett mélyen a szemembe és megcsókolt.
Először csak felém fordult majd felülre kerekedett és úgy csókolt tovább.

Hát, próbáltam mindent bele adni remélem tetszett:))
Kicsit úgy mond 'kanyargós' volt, de szerintem így jó. 
A komiba írjátok le a  véleményeteket, hogy ha tetszik mi az és ha nem tetszik az mi, hogy tudjak rajta változtatni.
Kövii rész 5-6 komi és feliratkozók után:D

u.i. ha a rövidebb részek a gondok akkor bocsi csak nincs mindig elég időm .... :/)

2013. július 19., péntek

13. Fejezet Haragszom! De miért is...?

-Szóval a meglepetésem nem más, minthogy duettet fogsz énekelni a One Direction-nel.-jelentette ki Paul.
Ha azt mondom, hogy lefagytam az csak egy enyhe kifejezés lenne.
-Tessék?
-Duettet fog....-kezdte újra
-Igen-igen, hallottam, de hogy? És miért?
-Hát, amikor először láttalak én sem gondoltam, de után Louis vissza jött és hozott egy hangfelvételt amin énekelsz. Rögtön megtetszett és arra gondoltam te is lehetnél énekes, és....-folytatta 
-Hohohooo! Álljunk csak meg egy kicsit! Először is nem, nem fogok duettet énekelni senkivel, másodszorra, Lou! Hogy tehetted? Megígérted, hogy soha nem fogod megmutatni senkinek!-'közöltem' hangosan a véleményemet majd kirohantam az utcára.
Szerencsére a stúdió előtt állt egy üres taxi.
Amint beszálltam rögtön és leadtam a címet.
20 perc alatt /na igen, kis dugó sose árt/ haza értem majd rögtön a bőröndökhöz, igen a bőröndökhöz mentem. Ez így most furcsának tűnhet, hogy egy ilyen 'kis' meglepetés miatt lelépek, de amíg a jöttem haza, rá döbbentem, hogy mindjárt vége a nyárnak és jön a végzős évem, így inkább vissza megyek Magyarországra. Gyorsan leültem a gép elé és lefoglaltam a legközelebb induló járatot ami 1 óra múlva indul.
Mindenkinek írtam pár sort majd hívtam egy taxit ami a számításaimnál korábban kivitt a reptérre így volt még 30 perc a gépfelszállására. Szerencsére eszembe jutott, hogy hiába van hova mennem a kulcsokat otthon, mármint Pesten hagytam, így telefonáltam gyorsan.
-Szia Móni, Natasa vagyok!-köszöntem
-Szia Natasa! Mi újság?  Nyugi nem csináltunk semmi bulit.-nevette el magát amin nekem is nevetnem kellett, nagyon kedves lány.
-Semmi, csak azt szeretném kérdezni, hogy otthon vagy e,mert félórán belül indul a gépem Pestre és ugye kulcsom nincs az ajtóban pedig nem szeretnék állni.
-Persze itthon vagyok, de minden rendben?-kérdezte és hallottam a hangjában, hogy tényleg érdekli. Ezért is választottam őt amikor kiadtam a lakást, mert láttam rajta, hogy tényleg nagyon  kedves és figyelmes.
-Azt majd inkább otthon mesélném el. Délután négykor landol a gép szerintem....-majd közbe vágott
-Ha szeretnéd kimegyek eléd.-ajánlotta fel kedvesen
-Óóó, nagyon köszönöm, rendben. Akkor négykor a reptéren.Szia.-köszöntem el
-Szia!
Pont jókor tettem le a telefont ugyanis fel lehetett már szállni a gépre.
Azt azért még elmondanám, hogy volt 30 nem fogadottam Louis-tól 27 Niall-től 24 Liam-től 19 Harry-től és 18 Zayn-től. Nagyon sokra tartom, hogy így aggódnak értem, de valami azt súgja, hogy Lou elárult. Tudom, tudom, ez  furán hangzik de amikor még régen megtudtam, hogy fölvette megígérte, hogy soha nem fogja senkinek megmutatni amit nem tartott be. 
Na mindegy most már itt ülök a gépen és éppen emelkedik, azért hiányozni fognak és természetesen majd vissza fogok jönni és hívni is fogom őket, de nem holnap... vagy is egy SMS Liam-nek lehet, hogy oké talán Niall-nak is, na jó nekik biztos de a többieknek nem.
Az utazás aránylag jól telt, szerencsére nem ült senki mellettem. Az úton viszont az is eszembe jutott, hogy nem is sírtam.  Hát igen nem vagyok egy síros típus de egy könnyű eset sem.
-Natasa! Szia!-üdvözölt Móni 
-Szia!-majd megöleltük egymást.-Húú, nagyon köszi, hogy kijöttél értem.-hálálkodtam.-jövök neked egyel.
-Nincs mit, de mi is történt pontosan? Többiek egyáltalán tudják, hogy eljöttél?
Ilyen fajta kérdésekkel bombázott Móni és rögtön éreztem, hogy jó barátok leszünk majd.
Szerencsére van jogsija és kocsija is, így nem kellett taxi-zni az úton pedig elmeséltem ,hogy mi történt.
-Húú, de nem lehet, hogy csak jót akarat?-kérdezett de nem nézett rám ugyanis elég forgalmas úton mentünk.
-De de, persze. Nem ez a gond igazán, hanem, hogy elmondta vagyis megmutatta másnak a felvételt.-majd lesütöttem a szemem ugyanis ahogy hangosan kimondtam kicsit furcsán hangozott.
Most komolyan ilyen dolog miatt jöttem el? Igen, mert elárult, miközben gondolkoztam Móni valamit magyarázott.
-Oké?-kérdezte
-Bocsi, nem figyeltem elmondod még egyszer?
-Persze, szóval 3 nap múlva kicsit lelépek, mert Balatonra megyek a barátaimmal 5 napra.-mondta el még egyszer.
-Ja, oké.-mosolyogtam rá.
Húú, ez fura, most jövök Londonból, mert úgy mond 'rossz' dolog történt velem és rögtön mosolygok  Hát igen, ez is rám vall,  nem nagyon hatnak meg a dolgok de azért annyira még is, hogy elmenjek egy másik országba. Mondtam már, hogy nem vagyok könnyű eset?
-Megjöttünk!-állt le a motor 
A lakásba belépve egy kis változás fogadott, de szinte minden ugyanott volt.
-Bocsi egy kicsit változtattam, de semmi nem tört össze.-ezen persze mindketten nevettünk.-Sok kaja nincs, de rendelhetünk is valamit.
-Ez jó ötlet. Mondjuk pizza?
-Tökéletes.
Amíg a pizzát vártuk fel vittük a bőröndjeimet a szobámba, még jó, hogy nagy lakás van és beszélgettünk. 
-És akkor van egy kiszemelted is?-kérdezgettem tovább Mónit
-Igen, de nem is tudom olyan helyes meg minden....
-Hol itt a probléma?
-Timi, az egyik ismerősöm már rég ismeri és azt mondja hogy nem hűséges típus.-szomorodott el
A csöndet a csengő zavarta meg.
-Biztos a pizza.-majd az ajtó elé siettem, nem tévedtem, tényleg a pizzás srác volt. Miután rendeztem a számlát gyorsan levágtuk magunkat a fotelba amitől előtörtek belőlem a régi emlékek. Apu mindig ott ült ahol most Móni, ahogy erre gondoltam kigördült egy könnycsepp.
-Minden rendben? fal fehér vagy, hozok egy kis vizet.-majd felpattant és kicsivel később egy pohár vízzel tért vissza.
-Minden rendben?-kérdezte újra és most oda ült ahova anyu szokott.
-Persze, csak ahogy itt ülök eszembe jutottak a régi emlékek.-kicsit csöndbe voltunk aztán folytattam.-Ahol az előbb ültél ott régen apukám ült és ahol most ülsz ott anyukám szokott.-láttam rajta, hogy éppen felállni készül így gyorsan rászóltam.
-Nyugi, nyugi. Maradj csak ott, nem azért mondtam.
Megnéztünk valamilyen filmet még ami a tv-ben ment, aszem' pont Gorilla bácsi ment.
-Én szerintem megyek aludni, hosszú napom volt.
-Rendben, nem sokára én is fekszem. Jóéjt!.-köszönt Móni
-Neked is! És nagyon köszönöm!-majd gyorsan megöleltem.
A fürdőben gyorsan végeztem majd elalvás előtt gyorsan megnéztem a telómat és mielőtt feloldottam volna eldöntöttem, hogy az utolsó üzenetet fogom csak elolvasni.
-Az utolsó üzenet pedig...-gondolkoztam hangosan, lehet, hogy furcsa, de én szoktam.
Az utolsó üzi pedig Liam-től jött, nagy levegőt vettem és megnyitottam.


Hát remélem tetszett és bocsi ha kicsit nehéz volt követni.... :D :D :D
Köszönöm a sok komit és a feliratkozókat is:D 
Kövi rész 5-6 komi után és pár feliratkozó után jön:)
NE felejtsétek el, hogy pár nap múlva VÉGE a szavazásnak:)

2013. július 14., vasárnap

12. Fejezet A meglepi

Reggel aránylag kipihentem ébredtem.
-Jó reggelt.-köszöntem a többieknek boldogan
-Lám-lám,mi történt?-lépett mellém Niall majd kaptam tőle egy puszit
-Ezt meg, hogy érted? Csak úgy érzem, mintha kipihentem volna magam.-húztam ki magam büszkén.
-Ez remek.-jött oda Zayn
-Tényleg?
-Igen, csinálhatod a reggelit.-erre persze mindenkiből kitört a röhögés
-Haha, mi vagyok én? Konyhás néni?
-Hát....-kezdte Harry, miután szúrósan ránéztem: nem, dehogy, csak a mi legidősebb bandatagunk gyönyörű húga aki olyan kedves, hogy megcsinálja nekünk a reggelit.-próbálta kihúzni magát Harry ami nálam sikerült, de Niall kicsit bepöccent.
-Hogy mondtad?-nézett szúrósan Niall Harry-re
-Na jó, ki fele mindenki a konyhából így nem tudok főzni.-tereltem a témát sikeresen.
-Ez a beszéd asszony.-viccelődött Niall
-Parancsolsz?- vontam fel a szemöldököm
-Igen, azt, hogy sok sikert a kajához.-aztán ki slisszolt az ajtón mielőtt bármit is mondhattam volna
20 perc alatt el is készítettem a mai reggelit ami mindenkinek egy nagy tál tejbegrízt jelentett.
-Na és mit csináljunk ma?-kérdezte Zayn
-Hát, várható, hogy ma is próbálnunk kell mivel holnap koncert lesz.- jelentette ki Liam
-Mi? Holnap? De Paul nem azt mondtam, hogy 2 hét múlva?-kezdett ideges lenni Zayn
-Igen Zayn azt mondta, 2 hete.-veregette meg a vállát Liam.-de miért vagy ezért ideges?
-Elfogyott a hajzselém.-szörnyülködött Zayn
-Ugye tudod, hogy ott mindig van?
-De nem az amit én szeretek, bocs skacok de nekem most mennem kell hajzselét venni.-majd felpattant és kiviharzott az ajtón.
-És akkor mi mit csináljunk? Város nézés?-vettet fel az ötletet Liam
-Ne, nem szeretném, hogy Zayn ki maradjon.-nyávogtam.- nézzünk filmet.
-És mit?
-Ööö, Éhezők viadala?
-Nekem tetszik.-bólintott Niall majd sorban mindenki.-akkor megyek popcornt csinálni.
Miután mindenki kényelmesen elhelyezkedett (megjegyzem mikor majdnem kezdtük a filmet Lou kiment wc-re utána Harry hozott üccsit Liam pedig behozta a telóját, hogy Paul hívná meghalljuk) végre elindítottuk a filmet. 5 perce mehetett amikor Zayn is befutott.
-Nélkülem néztek filmet?- "akadt ki"
-Psssz!
Erre Zayn ledobta a zacsit majd oda lépett a tv-hez és újra indította a filmet.
-Hééé! Ez most mire volt jó?-dobta meg popcornnal Harry Zayn-t.
-Psssz! Kezdődik a film!-huppant le mellénk Zayn
Végre csend volt és nyugalom, én Niall és Lou között ültem a fejemet pedig Niall vállára hajtottam kezünket meg össze kulcsoltam. Így ülhettünk kb. 15 percig amikor is Rihanna zavarta meg a filmet. Nem, természetesen nem Ő személyesen, hanem 'Diamonds' száma ami Liam csengő hangja volt.
-Ne máááár!-kezdtük egyszerre
-Haló! Igen...... Most?...... Persze?...... Ő is?........ Rendben. Akkkor szia!.-majd le tette a telefont
-Srácok mennünk kell és neked is Natasa!-nézett rám Liam
-Mért?-csodálkoztam
-Nem tudom, Paul mondta, hogy neked is kell jönnöd.
Véletlen pont Louisra néztem aki "tudtam én" arckifejezéssel mosolygott.
-Te talán tudsz valamiről?-vontam kérdőre
-Én? Dehogy? Hova képzelsz?-tárta szét a karjait
30 múlva már a stúdióban voltunk.
-Sziasztok! Megjöttünk.-köszönt Liam
-Sziasztok, Natasa?-mosolygott rám kedvesen
-Itt vagyok, de nekem miért is kellett jönnöm pontosan?
-Van egy meglepetésem.
-Mi?
Az majd a próba után, addig is foglalj helyet.
-Ööö, rendben.-na aztán volt min gondolkodni azon az 1-2 órán amíg ücsörögtem a srácok pedig vagy ötödjére kezték újra a Kiss you-t mert mindig beleröhögtek mivel mindig piszkálták egymást.
-Oké, látom most nehezetekre esik koncentrálni így tartunk egy kis szünetet.-majd tapsolt kettőt Paul és eltűnt az egyik ajtó mögött.
-Jók vagyunk nem?-huppant mellém Zayn
-A hülyéskedésben vagy az éneklésben?
-Hát,    úgy mindkettőben?
-Inkább az éneklésben.-nevettem el magam
-Ezt akartam hallani.-majd feltette mindkét lábát a dohányzó asztalra.
-Na ma ki megy kajáért?-kérdeztem
-Majd én!-tette fel a kezét Lou
-Csak okosan!-kiabáltam utána
Lou kicsit hamarabb jött vissza, mint mi Niall-al a múltkor így hamarabb is folytatódott a 'munka'. Na igen, kinek munka, kinek nem.
-És akkor már ennyi, de most jön a meglepetés. Kérlek Natasa gyere ide!-hívott oda a többiekhez.
Amikor egyre közelebb lépkedtem szinte a torkomban dobogott a szívem.
-Nyugi nem harapunk.-nevette el magát Liam amikor láttam milyen ideges vagyok.
-Nem, persze.-nevettem fel én is csak kissé kínosan.
-Szóval a meglepetésem nem más, minthogy......


Bocsii, hogy ez a rész kissé rövidre sikeredett de ha össze jön néhány komi hamar jön a kövii:D
Köszönöm az eddigi komikat és feliratkozókat:))

4-5 komi és 1-2 feliratkozó után kövii:D

2013. július 10., szerda

11. Fejezet A tipikus féltékenység Pff...

-Megértem. Velünk is ez volt. Már mint minket sem hagytak békén.-próbált vigasztalni.
-Nem Liam, nem. Engem nem az zavar, hogy letámadnak, ehhez már hozzá szoktam otthon, engem az zavar, hogy ilyeneket vágnak a fejemhez.-szontyolodtam el.
-Volt egy barátnőm, de csak volt, emiatt. Nem tudta feldolgozni a sok negatív komenteket és a beszólásokat.- mondta alig hallhatóan. Már mondani akartam valamit de folytatta.- Nem szeretném ha Niall-al is ez történne. Nagyon boldog veled és Lou is. Mindig lesznek rosszallok, sajnos, de mi mindig itt leszünk melletted és mindig segíteni fogunk!-öntött belém egy kis lelket.
-Nagyon köszönöm, sokat jelent nekem és az is, hogy utánam jöttél.-mosolyogtam rá és öleltem meg, amit bár ne tettem volna.
-Ti meg mi a francot csináltok?-toppant be Niall.-én ott lent várlak titeket ti meg itt ölelkeztek? Pff.-azzal kirohant a szobámból
-Ne Niall, várj!-rohantam utána és a földszinten utol is értem.-Félre értetted!-szóltam utána
-Igen? Akkor magyarázd meg miért Liam-et ölelgeted a barátod helyett?-vágta a fejemhez
-Mert...mert én fölmentem a szobába ő meg utánam jött és beszélgettünk.-mondtam halkan
-Aha persze és ehhez meg kell ölelni?-kiabált
-Hohóó, mi ez a kiabálás? Niall miért kiabálsz Natával?-jött hozzánk Lou
-A te kis Natád épp most csalt majdnem meg.
Na ez a kijelentés már csak az utolsó csepp volt a pohárban.
-Hogy mondhatsz ilyet? Csak megöleltem, de most komolyan nem akarod, hogy minden oldalról pisztollyal felszerelt őrök álljanak?-fakadtam én is ki.
-És még én fújom föl a dolgokat.-nevetett fel kínosan Niall
-Na jó én ebből egy szót sem értek, Liam gyere ide.-kiáltott Lou
-Itt vagyok.-jött mellénk Liam
-Szóval Nata kérlek mondd el, hogy mi történt,  mert ebből semmit nem értettem.
-Szóval miután haza értünk én fölmentem a szobámba és kis idő múlva Liam utánam jött elmeséltem, hogy mi bánt ő tanácsot adott én meg megöleltem. Ennyi, és Niall pont akkor nyitott be amikor megöleltem. Ezen nem tudom mit kell túl reagálni.-zártam le
-És azt a bánatot miért nem tudtad nekem elmondani?-értetlenkedett Niall
-Mert te lent voltál és jól érezted magad, Liam meg feljött. De mit kell ezt túl reagálni?
-Majd ha te is úgy szeretsz valakit, mint én akkor megérted!-csuklott el a hangja a végén
-Én sajnálom.-majd megakartam fogni a kezét de ő elhúzta és.... és elment.
-Húh, próbáltam figyelni és a hallottak alapján azt vontam le, hogy Natának baja van, Liam, mint mindig törődik a másikkal, Niall.... Niall meg szereti Natát. Hol itt a probléma?- próbálta viccesre venni a helyzetet Lou
-Ott, hogy ezt Niall nem hallotta és ki tudja most most hol van, itt van a probléma.-adtam a tudtára a problémát Lounak
-Ez igaz.-szólt közbe Liam
-Utána megyek.-közöltem a többiekkel majd rögtön szaladtam, igen szaladtam az ajtóhoz nehogy bárki is utánam szóljon. Ahogy kiszaladtam rögtön megcsapta az orromat a friss levegő, és a hideg de mit sem törődve vele rögtön szaladni kezdtem. Fogalmam sem volt hova szaladok csak szaladtam és az járt a fejemben, hogy bármi baja lesz az az én hibám miatt történik, de ha bele gondolok még sem, hisz csak egy ölelés volt. A gondolat menetet egy fickó zavarta meg amikor az egyik közeli parkban siettem.
-Ki az?.-fordultam meg félénken
-A te féltékeny barátod, aki egy barom.-közölte majd a háta mögül előhúzott egy szál rózsát.-hoztam volna egy csokrot is de a pénzemet otthon hagytam.-nevette el magát én meg csak a nyakába ugrottam és amilyen erősen tudtam csak magamhoz öleltem, így tett ő is. Egy kicsit eltolt magától, hogy a szemebe nézhessen.
-Nagyon sajnálom.-fúrta belém a tekintetét
-Semmi gond.-majd újra magamhoz öleltem
-Viszont vissza kéne menni, mert csak kirohantam a házból.-közöltem vele
-Ó, a kis ....  szaladgálós.-nyögte ki miután jobb nem jutott eszébe
-Nagyon vicces.-nevettem el magam
-Te remegsz?-kérdezte és a válaszomat meg se várva levette a pulcsiját és rám tette.
-Most te fogsz fázni.
-De én férfiből vagyok-húzta ki magát amin muszáj volt mosolyognom
-Talán valami vicceset mondtam?-csodálkozott
-Nem dehogy.-majd újra magamhoz öleltem, ő viszont elém állt és a szemembe nézett
-Soha többet nem leszek féltékeny.-jelentette ki
-Várom a holnapot.
-Én is.-mosolygott rám 'furán' persze jó értelemben
15 perces séta után haza is értünk bár mehettünk volna lassabban is, amit otthon 'kaptunk'....
-Ti meg hol voltatok?-vont rögtön kérdőre Lou
-Csak virágot vettem Natnak.-jelentette ki olyan természetesen mintha ez olyan egyértelmű lenne
-És te, drága húgocskám? Merre jártál?-fordult felém Lou
-Mentem megkeresni az én jó képű barmomat.-nevetettem el magam, többiek persze furán néztek
-Héé.-lökött meg Niall
-Hisz te mondtad.-nevettem el magam
-Na jó, kajáljunk és én mentem aludni, mert nekem hosszú napom volt.-szólalt meg Zayn
-Azt csináltad amit mi.- értetlenkedett Harry
Ezen persze mindenki nevetett.
-Ja és Liam.-szólt Niall -Sajnálom,csak eluralkodott rajtam a féltékenység.
-Semmi baj haver, erre vannak a barátok.
-Tessék?-szóltam bele én is
-Már mint, én mindig itt leszek, mindenkinek.-érzékenyült el a végén
A vacsora pizza volt még jó, hogy Niall rendelt különben valaki éhen marad, míg én 4-et szeletet ettem ő legalább 14-et.
Már épp a lámpát akartam lekapcsolni amikor Lou jött be.
-Pont jókor, majd nem lekapcsoltam a lámpát.-mosolyogtam rá kedvesen
-Akkor gyors leszek.-mosolygott ő is.- Minden rendben van?-tért rögtön a lényegre.
-Persze.-majd leült mellém az ágyra
-Szeretném ha tudnád, én mindig jót akarok neked. Apuékat nem tudom helyettesíteni de próbálok jó testvér lenni és segíteni neked.-majd megsimogatta az arcom
-A legeslegjobb testvér vagy a világon. Jobbat nem is kívánhatnék.-majd átöleltük egymást.
-Akkor örülök, nem is zavarok tovább, jóéjt.-majd az ajtó felé ment, de az utolsó pillanatban utána szóltam.
-Te soha sem zavarsz.-mosolyogtam rá.


Ennyi lenne a mostani rész, de azért komiba írjátok le a véleményeteket:)
Köszönöm az előzőnél a sok komit<33
kövii rész 4-5 komi és egy-két feliratkozó után