2013. július 6., szombat

8. Fejezet Események

Lent állt, Ő! Igen Ő, Dave.
-Takarodj innen, vagy hívom a rendőröket!-kiabált Lou
-Húú, de megijedtem, majd megyek ha beszéltem a te kis húgocskáddal.-nevette el magát cinikusan
-Még mit nem, most azonnal hord el innen magad!-csatlakozott a vitához Niall is.
-Ki vagy te, hogy dirigálsz nekem? Te is talán a testvére vagy? Vagy talán a pasija? Azt kétlem, mert ő az enyém.
-Takarodj! Most mondom utoljára!-kiabált Lou, de olyan ideges volt, hogy ilyennek még sosem láttam
-Legyen, de még vissza jövök!.-ezzel Dave távozott és becsapta hangosan az ajtót.
Ennél a pillanatnál kicsit megkönnyebbültem, hisz maga a tudat, hogy nincs már a házban,csodálatos volt.
Tudom kicsit furán hangzik, hogy ez csodálatos, de ha az én helyemben lennél megértenéd.
-Sziasztok!-köszöntem vékony hangon
-Nata!-könyebült meg Lou is majd jó erősen magához szorított
-Soha nem fog bántani, ez a szemét.-súgta a fülembe, mire a válaszom egy erősebb ölelés volt.
-Mindegy, ne rontsa el ez az egész a napunkat, nem igaz?-próbáltam oldani a feszültséget.
-Persze, ha neked így jó, de kezdeni kell vele valamit, nem?-maradt a témánál Liam
-Majd, de nem most!-mondtam határozottan majd vissza mentem a szobába.
Éppen a pizsama fölsőmet akartam levenni, ami egy egyszerű pólóból állt amikor valaki kopogott az ajtómon.
-Gyere.-kiabáltam
-Szia, csak én vagyok.-köszönt a kék szemű szépség. Hát igen, aszem bele zúgtam, bár ezt korai lenne kijelenteni.
-Óhh, szia.-köszöntem neki mosolygósan
-Jól vagy?-lépkedett egyre közelebb
-Persze,elég nehéz meg rémiszteni.- nevettem el magam, de tényleg. Nagyon nehéz, nem ijedek meg egy könnyen.
-Akkor jó, ha meg bánt akkor én fogom őt bántani.-láttam az arcán a dühöt
-Niall, nyugi nem lesz semmi, minden rendben van. - próbáltam elhitetni vele a hazugságot, ugyan is semmi nincs rendben, az igaz, hogy nem félek, de attól még lehetnek kétségeim.
-Legyen.-mosolygott el majd még közelebb lépett és megfogta a kezem. Hireteken kirázott a hideg, de persze jó élelemben és egyre gyorsabban vettem a levegőt is, de ezt próbáltam  vissza venni a tempóból de nem ment ugyan is ....... meg....... meg puszilta az arcom. Igen, tudom nem csók volt meg minden, hanem csak egy puszi. Nekem tetszett és szerintem nagyon aranyos volt tőle, hogy nem rögtön össze vissza csókolt meg letepert hanem csak egy sima puszit adott.
-Mit szólnál hozzá ha ma elvinnélek egy randira?-kérdezte, de olyan hirtelen, hogy majd nem hangosan kérdeztem, hogy ' miii vaan?' de csak majd nem:)
-Öhh, felőlem oké, és Lou?-kérdeztem félénken
-Ő nem jön.-röhögte el magát amin én is elnevettem magam, mert tényleg viccesen jött ki.
-Úgy értem, hogy elenged?
-Amikor kórházban volt én pedig bementem hozzá erről, beszéltünk, de te is bementél. Ti miről beszéltetek, az év végi bizidről?-viccelődött, majd gyengéden fölemelte a fejemet és egy újabb puszit adott, majd kiment az ajtón.
Még csak reggel 10 óra van, de ennyi esemény ilyen rövid idő alatt nem történt még velem, mondjuk mindent el kell kezdeni egyszer.
Miután felöltöztem és újra mindenki a konyhában volt ( nem értem miért kell mindig a konyhában lenni, de ez mindegy) jött a kérdés.
-Mit eszünk?-persze ezt Niall kérdezte, ki más?!
-Tegnap én csináltam palacsintát, most ti vagytok soron.-jelentette ki Liam és ki ment a nappaliba
-Remek. Natasa? Csinálsz nekünk valamit?-nézett rám kölyökkutya szemekkel Zayn, Meg kell hagyni nagyon aranyos volt.
-Kösz, de nem. Tegnap én mosogattam.- majd Liam után mentem
-Te sem csinálsz kaját?
-Én is mosogattam.
-Akkor egy óra múlva sem lesz reggeli.-szomorodott el Liam
-Azért csak lesz valami.-nevettem el magam
Végül is igaza lett csak másfél óra után tudtunk enni, viszont addig nagyon jót beszélgettem Liammel és talán egy kicsit jobb megismertem.
-Kész a reggeli.-jött ki a konyhából Harry
-Vagy is valami olyasmi.-röhögött Liam
-Héé, ti csak itt heverésztetek. Mi keményen dolgoztunk.-durcizott Harry
Mikor beértünk a konyhába 'enyhe rendetlenség' fogadott.
-Remélem olyan finom lesz a reggeli is mint amekkora felfordulást csináltatok.- humorizáltam
-Azért akkor nincs.-jött elő Lou és a feje tisztára lisztes volt
-Persze, ha te mondod.-röhögtem el magam
-Na jó, ha túl tettétek magatok a viccelődésen akkor ehetnénk is.-jött felénk Niall egy frissen gőzölgő tejbegrízes tányérral
-Hmmm. tejbegríz finom.- nyaltam meg a szájam szélét
-Még szép, hisz mi csináltuk.
Úgy 30 perc alatt végeztünk is a reggelivel 11:30-kor. Hát igen.
-Na, ma mit csináljunk?-kérdeztem két nagy levegővétel között,  elég sokat ettem
-Bemutathatnánk neked Londont.-mondta Lou
-Ez jóó. Már rég felakartam ülni a London Eye-ra!-örültem meg az ötletnek, kb. úgy nézhettem ki, mint egy 5 éves.
-Akkor öltözzünk és menjünk. Elég nagy London.-mosolygott Niall
20 perc alatt mindenki kész lett, na jó Zayn 30. Kellett egy kis idő a hajára.
A kocsiba akartunk beszállni amikor valami papírt láttunk a szélvédőn,
Mivel én voltam a leggyorsabb, gyorsan el is olvastam, de bár ne tettem volna.

Remélem ez a rész is tetszett:)
Nagyon köszönöm a 4 komit és a 6. feliratkozót:D Nagyon jól esik:)
kövi rész 2-3-4 komi és +1 feliratkozó után:D 
NE FELEJTSETEK SZAVAZNI ÉS CSATLAKOZNI A FACEBOOK-OS CSOPORTHOZ :D
https://www.facebook.com/groups/146537735504478/

5 megjegyzés:

  1. 5/5 Nagyon jó lett,és izgalmas bár már sejtem mi lehet a papiron azért még is csak kiváncsi vagyok.És hátt megint én vagyok az első komizo :D Sies a kövivel :)

    VálaszTörlés
  2. Tök jó volt! nagyon nagyon tetszett!

    VálaszTörlés
  3. Köveztkezőőőt! Nagyon jó a történet :)

    VálaszTörlés